blog(onai) spagetti

Hajrá Anyu!!!!!

Szombaton volt egy hete, hogy az Anyukám agyérelzáródással bekerült az Uzsokiba. Azóta nem nagyon volt kedvem sem írni, sem olvasni. Főleg azután, hogy az állapota a kórházban tovább romlott.

Tovább »

Végre elkezdhettem olvasni a Mesemaraton - Emlékfutam című Vavyan Fable könyvet. A baj csak az ezzel, hogy utazás közben olvasom. Időnként egész egyszerűen nyihogok a röhögéstől és hörgök attól, hogy próbálom ezt viszonylag diszkréten folytatni, annak érdekében, hogy útitársaim ne nézzenek teljesen hülyének. Bár látom az elnéző mosolyokat, amikor felismerik a népek, mit is tartok a kezemben.

Tovább »

Egészségtelen egészségügy 3.

Ma reggel megcsapoltak. Tavaly a munkahelyem támogatott egy olyan alapítványt (is), ami a szív és érrendszeri betegségekkel áll szoros kapcsolatban, ezért a köszönőlevél mellett kaptunk egy olyan lehetőséget, hogy 10 ember elmehetett egy szűrővizsgálatra, koleszterin és szívügyek felderítésére. Volt olyan ekg, ami pulzus- és vérnyomásméréssel párosult, meg vérvétel. Miután én nagy ívben kerülöm az egészségügyi intézményeket, erős főnöki ráhatásra kénytelen voltam részt venni a vizsgálaton. Úgy néz ki, van szívem, ami rendeltetésszerűen működik, a pulzusszámom és a vérnyomásom is rendben van. De aztán jött a vérvétel! Mondtam a nagyon kedves néninek, hogy nekem ez nem igazán szokott sikerülni, általában szétbombázzák mind a két könyökhajlatomat, aztán a végén a kézfejemből veszik le az anyagot, de nem tudtam rávenni, hogy kerüljük el a felesleges szurka-piszkát, kezdjük a dolgot a végéről. Úgy harmadik nekifutásra sikerült neki és roppant elégedett volt magával, hogy na ugye, ő megmondta. Az, hogy közben majdnem lefordultam a székről, nem számított, lényeg, hogy ő győzött. Ne tudjátok meg, hogy néz ki a kezem!

Tovább »

Életképek Palifaszáról - a mi feladványunk

Kosztucs http://kosztucs.blogter.hu/?post_id=153489 és

Összetett http://kitalalt.blogter.hu/?post_id=153496 feladványa összegyúrva:

Tovább »

Anyaszívű apák

...

....

Már többször vitatkoztam barátokkal, ismerősökkel arról, miért van az, hogy ha egy válásnál a gyereket az anyánál helyezik el, teljesen természetesnek veszik az emberek. Ha az apa neveli tovább, mindig gyanakodva figyelik, vajon mit követett el az anya, hogy nem ő „kapta" meg a csemetét. Pedig nem egy olyan apát ismerek, aki százszor jobban gondját viseli, neveli a gyereket, mint a szülőanyja. És mégis az anya javára döntött a bíróság.

Az egyik ismerős házaspárnál a következőképpen zajlott le a válóper. Nevezzük őket Gabinak és Ádámnak. 15 év házasság után, két gyerek 10 és 8 éves fiúk. A házasságból Ádám akart kiszállni, mert elege lett abból, hogy Gabi teljes mellszélességgel karriert épített, a fiúkra folyton bébicsősz vigyázott, Ádám főzött, mosott, ő tanult a nagyobbik fiúval, ő vitte őket sportolni, kirándulni. Volt több olyan anyák napi ünnepély az óvodában, iskolában, hogy Ádám volt ott és a nagymamák, mert Gabinak valami fontos értekezlete volt. Amikor leült a feleségével, hogy megbeszéljék a dolgokat, Gabi nem is tiltakozott az ellen, hogy a fiúk Ádámmal maradjanak. Elköltözött otthonról, a cég, ahol dolgozik bérelt neki egy lakást. Másfél év múlva, beköltözött az egyik lakóparkba. Igazi vasárnapi anyuka lett, kéthetente meglátogatta a srácokat, fizette a gyerektartást. Körülbelül három évig működött a dolog. Ádám közben megismerkedett egy lánnyal, szerelem majd házasság lett a kapcsolatból. A fiúk szinte az első perctől imádták a lányt, igazi család lettek. Kezdett Gabi számára egyre kínosabb lenni a láthatás. A gyerekek nem akartak kéthetente vele lenni, kezdődött a morgás, hogy miért kell nekik az anyuhoz menni, amikor otthon is lehetnének Ádámmal és Évával. Gabi nehezen viselte ezt a kudarcot és szó nélkül beadott egy keresetet a bírósághoz azzal, hogy a megváltozott körülményekre tekintettel kéri, hogy a fiúkat nála helyezzék el. Ádámék onnan tudták meg az egészet, hogy jött egy papír a bíróságról, hogy ekkor és ekkor jelenjen meg a tárgyaláson. És a bíróság úgy döntött, hogy a fiúk fejlődésének érdekében helyt adnak Gabi kérelmének, és nála helyezik el a gyerekeket. Pedig meghallgatták a fiúkat is, akik teljesen egyértelműen nyilatkoztak arról, hogy az édesapjukkal szeretnének maradni. Hatalmas cirkuszok közepette Gabi elköltöztette a gyerekeket, a kicsit átíratta egy másik iskolába. Ádám közben folyamatosan járta a jogi útvesztőket, a hivatalokat, hogy visszakaphassák a fiúkat. A költözés után két hónappal Gabi, mint egy csomagot visszaküldte a gyerekeket az apjukhoz, arra való hivatkozással, hogy kezelhetetlenek és nevelhetetlenek. Ő nem ilyen lovat akart. Újra bíróság, újabb tárgyalás. A fiúk hivatalosan is visszakerültek a családjukhoz. Közben a kicsit pszichológushoz kellett hordani, annyira megviselték az események, a nagy pedig megbukott a gimnázium első osztályában. Azóta eltelt két év, mostanra helyrejöttek lelkileg a gyerekek, az anyjukkal karácsonykor és a születésnapjukon találkoznak. Rossz belegondolni, hogy ha a bíróság döntése alapján Gabinál maradtak volna, mi lett volna belőlük. Még szerencse, hogy Gabi nem ilyen lovat akart.

Tovább »

Én, az anya

Már megint fent vagyok egy jó ideje, autóriasztóra ébredtem, most hagyta abba az előbb, remélem végre lemerült az aksija. Amíg a Maszatosba kerestem a mai napi nyitáshoz az anyagot, elgondolkoztam azon, mit jelent nekem az, hogy anya vagyok. Mert az, hogy nekem van édesanyám, aki hála istennek 65 évesen is nagyon tevékeny, aktív és még mindig ott tartunk, hogy ő és az apukám segítenek nekem és a húgomnak, nem pedig őket kell támogatni, ennek a jelentőségével tisztában vagyok. De mit jelent az, hogy lassan 20 éve, illetve a 9 hónapig tartó áldott állapottal együtt, már több mint húsz éve én is anya vagyok, azon még nem gondolkodtam el. Az csak úgy van. A világ legtermészetesebb dolga.

Tovább »